Csolnok és Kirva pusztulása a török korban.

középkori Magyarország egyik legsűrűbben lakott területe volt Esztergom és környéke, az egykori Esztergom vármegye. A korai évszázadokban a királyi birtokok túlnyomó többsége egyházi fennhatóság alá került. Az esztergomi érsekség és a káptalan birtokai mellett más egyházi birtokok is létrejöttek Esztergom környékén, így a budai klarisszák része volt Csolnok és Kirva is. Az Esztergom vármegyei falvakat szinte kivétel nélkül magyar népesség lakta, így 1489-ből egy a budai apácák csolnoki jobbágyai és az esztergomi káptalan dorogi jobbágyai közti perben említett jobbágyok neve is magyar volt.

A mohácsi csatát követően már 1526 őszén is megjelentek az első török lovascsapatok az esztergomi vár alatt és Esztergom környékén. Falvakat égettek fel, pusztították a termést és a lakosságot. 1529-ben előbb Ferdinánd király spanyol zsoldosai, majd a Bécs ostromára felvonuló Szulejmán szultán csapatai pusztították el a vidéket. Az esztergomi járásban, amelynek 1526 elött 45 virágzó települése volt, 1531-ben már csak két település fizetett adót, a többi elpusztult. Köztük Csolnok és Kirva is. Több település újjáépült, de 1543-ban hosszú időre megváltozott a helyzet: két évvel Buda elfoglalása után, 1543-ban Szulejmán szultán Esztergomot is bevette. A török uralom megszilárdult Magyarország közepén. Esztergom egy új török szandzsák központja lett, s már a török adóösszeírók vették számba a környező tájak népeit. 1570-ben az egykori esztergomi járásban nyolc lakott falut találtak a török defterdárok: Dömös, Tát, Kesztölc, Újfalu, Csolnok, Kirva, Lábatlan, Bajna összesen 68 házzal. Amennyiben a török adóösszeírásokból megállapítható, az itt lakók magyarok voltak.

1594-ben a keresztény hadak sikertelenül ostromolták Esztergom várát, majd 1595-ben rövid tíz évre visszafoglalták. Ettől kezdve nem találkozunk a gyéren megmaradt adóösszeírásokban Kirva említésével. Csolnok is hosszú ideig csak pusztaként kerül említésre az előtalálható forrásokban, határát más falvak lakói használják. Csolnok újjátelepült, lakói 1967-ben adócsökkentési kérelemmel fordultak az Érsekújvárott székelő Esztergom vármegye hatóságához. 1663-ban a török utolsó jelentős sikerét érte el Magyarországon, elfoglalta Érsekújvár várát. Itt új vilajetet szerveztek, amelybe több szandzsák is tartozott, így a korábban a budai vilajethez tartozó Esztergom is. Egy 1673-ban felvett összesített defter (adóösszeírás) Szülejmán ben Oszmán tímárjaként (vezető török katonák számára a szultán által biztosított birtokjövedelem) Csolnok falut említi. " Az említett falu rájáinak Dág pusztában való földjeivel együtt, tartozik Esztergomba 10.000 akcse. Csév puszta is hozzá tartozott 2.000 akcse jövedelemmel.

Bécs sikertelen 1683-as ostromát követően 1683 október 27-én sor került Esztergom várának visszavételére. 1684-ben a Lotharingiai Károly által vezetett keresztény csapatok sikertelenül ostromolták Budát. 1686-ben került sor Buda visszafoglalására, s ettől kezdve nyílt meg a lehetőség az újabb háborúk alatt teljesen elpusztított Esztergom környéken az új élet megindítására. 1685-ben kamarai biztosok járták be Esztergom vármegyét.

"Egészen kivételes eset, hogyha valahol emberekre találnak, sok helynek még a földesura is ismeretlen, a legtöbb faluról a nevén kivűl semmi egyebet nem tudnak feljegyezni. Majdnem mindegyikre elmondják az élet teljes kialvását jelentő szomorú szavakat: gynz oedt. A halott falvak határában itt-ott még megkülönböztethetők egymástól a műveletlenűl maradt szőlők, parlagon fekvő szántóföldek, elhanyagolt rétek, a legtöbb helyen azonban még ennyi nyoma sincsen az emberkéznek, egyhangú, roppant pusztasággá olvadt minden."

Vissza a kezdőlapra

1998. Dr. Tittmann János
webmester Csík István (levél: csicontact@usa.net, WWW: csik.home.ml.org)